Isten mindannyiunkat már az anyaméhben a nevén nevezett, az Ő könyvében már minden fel volt jegyezve.
A keresztségben Isten beleemel minket a szeretetébe, Isten gyermekei leszünk, amikor ezt mondja nekünk: Te vagy az én szeretett leányom… Te vagy az én szeretett fiam, akiben kedvem lelem.
Ezt a tapasztalatot éltem meg a hit utján. Keresésemben, örömben és bánatban, küzdelmeimben, a mindennapok kihívásaiban és kérdéseiben újra meg újra megtapasztalhattam Istent úgy, mint aki úgy szeret, ahogy vagyok.
Isten újra meg újra megmutatta magát aszerint, aki utat mutat nekem, aki belső bizonyosságot ajándékoz a ténykedésemhez és a cselekvésemhez.
Amikor a hivatásomra gondolok, erősen megéreztem magamban, hogy Irgalmas Nővérnek kell lennem.
Én magam soha nem gondoltam erre, de Isten gondolt rá. Amikor megláttam a nagy ostyát, azt éltem meg a lelkem mélyén, hogy Jézus az én kenyerem, és teljes egészében rábízhatom magam. Még ugyanazon a napon igent mondtam erre a hívásra.
Maria Auer nővér